Álomösvény - Kalandozások Ausztráliában

Az angol szerző az Álomösvények felkutatására indul… Ausztráliai barangolásaiból születik meg ez a – maga nemében páratlan – mű, mely egyszerre útleírás és kalandregény, szatíra és komédia, filozófia és kultúra; egy egzotikus társadalom furcsa, izgalmas, fekete vagy épp fehér figurái elé tartott egyenes és görbe tükör. Meghökkentő anekdoták csapongó, lebilincselő csokra.

Az utazás fenegyerekének remekműve – végre magyarul is!
20 nyelven, több mint egymillió példány világszerte!

A kategorizálhatatlan Chatwin nem szerette, ha az útiregényírók közé sorolják be:
„Ha a könyvemet a világirodalmi polcra teszik, akkor egyenesen Chaucer mellé kerülök. Másként a Csehszlovákia napi 10 dollárból című könyv mellett végzem.”

Részletek a könyvből:

Arkagyij még tanárként hallott először valamiféle láthatatlan útvonalak labirintusáról, mely át- meg átszövi egész Ausztráliát. Az európaiak afféle „álomösvényként” vagy „dalvonalként” emlegetik ezeket a vonalakat, míg a bennszülöttek az „Ősök Lábnyomá”-nak, másképpen a „Törvény Útjá”-nak nevezik őket.
Az abók* eredetmítoszai bizonyos legendás totemisztikus lényekről mesélnek, akik még az Álomkorban járták be a kontinenst, és minden útjukba kerülő dolog nevét – madarakét, állatokét, növényekét, sziklákét, vizet rejtő üregekét – dalba öntötték, vagyis életre énekelték a világot.
 
A bennszülöttek felfogásában egy-egy totemisztikus ősapa, miközben a kontinensen vándorol, szavakat és hangjegyeket hint el maga után, amelyek afféle ösvényként követik lábai nyomát. Az így keletkező Álomösvények át- meg átszövik az országot, sajátos kapocsként – szó szerint kommunikációs „útként” – szolgálva még a legtávolabb eső törzsek között is.
 
Ausztráliát – elméletben legalábbis – ugyanúgy lehet „olvasni”, mint egy zenei partitúrát. Valószínűleg nincs egyetlen olyan szikla vagy patak a vidéken, amelyet ne énekeltek volna meg, vagy ne lehetett volna dalba önteni. Az Álomösvényeket úgy is elképzelhetjük, mint egy Iliászokból és Odüsszeiákból álló spagettit, amelynek szálai ide-oda tekergőznek, mégis, minden egyes „epizód” geológiai fogalmak mentén elolvasható.
 
*Az „abó” kifejezés a magyar nyelvben semmilyen negatív jelentéssel nem bír; teljesen semleges.

 
• • •
 
Egy nap, amikor a spanyolok épp egy texasi marhamágnást vezettek körbe a misszióban, a texasi felesége ragaszkodott hozzá, hogy egy ősz szakállú vénnel fotózkodhasson, aki törökülésben, kigombolkozva ült a porban. Az öregember teljesen felháborodott. Takaros kupac köpettel sommázta véleményét; a turha épp a hölgy lábánál ért célba. A nő egyből a helyzet magaslatára emelkedett. Bocsánatot kért, kitépte a filmet a gépből, majd egy szegényházba látogató grófnő gesztusával meghajolt, és azt kérdezte:
– Küldhetek Önnek valamit Amerikából?
– Küldhet – vetette oda a kérdezett. – Négy Toyota Land Cruisert.
Villaverde atya elképedt. A hamisítatlan caballeró számára az igazi kárhozat tárgya volt a belső égésű motor, maga az irtózat. Nyilvánvalóan valaki szándékosan keverte itt a bajt. Első számú gyanúsítottja természetesen Flynn lett.
 
• • •
 
Villaverde atya úgy döntött, inkább elnézi az alkalmankénti vérontást: mindaddig ugyanis, amíg ezek a vademberek notóriusan fittyet hánynak az evangélium tanításaira, szükségszerű a harcászkodás közöttük. Emellett a nagy békítő szerepe is legyezgette a hiúságát. A kiabálás hallatán mindig a helyszínre sietett, a kopogó dárdák erdejében öles léptekkel átvágott a csatatéren; majd azzal a kézmozdulattal, amellyel Krisztus szokta volt lecsendesíteni a háborgó vizeket, elbődült: „Megálljatok!” Mire a harcosok hazacammogtak.
A C törzs első számú rendőrbírója, a felejthetetlen nevű Arcátlan Csirkefogó Tabagee, fiatal korában szakavatott nyomozóként tevékenykedett, és talajkutató expedíciókat vezetett a Kimberley vidékén. Mostanra már minden egyes fehér embert szívből utált, és jó harminc éve egy árva szót sem szólt a spanyolokhoz.
Arcátlan Csirkefogó kolosszális méretűre nőtt, ám öregségére ízületi gyulladás kínozta, arcát bőrbetegség ragyái csúfították. Lába hasznavehetetlen volt. Általában a félárnyékban üldögélt kalibája előtt, és hagyta, hogy a kutyák nyalogassák fekélyeit.
Tudta, hogy haldoklik, és ez teljesen felháborította. Végignézte, ahogy a fiatalok sorra elmennek, vagy apránként szétesnek, egyik a másik után. Tudta, hogy hamarosan nem lesz már senki, senki, aki énekelne vagy vért adna a szertartásokhoz.
Az ausztrál őslakosok hite szerint a meg nem énekelt föld halott föld, hiszen ha a dalok feledésbe merülnek, maga a föld is az enyészeté lesz. Minden bűnök legnagyobbika éppen az, ha valaki hagyja ezt megtörténni, ezért aztán Arcátlan Csirkefogó keserű megfontolás után úgy döntött, hogy az ellenségre hagyományozza a dalait – ezzel egyúttal örökös békére kötelezte népét, ami természetesen százszorta súlyosabb döntés volt annál, mint ha örökös háborúra kárhoztatta volna őket.
 
• • •
 
Mavis hirtelen közénk roskadt. Mivel most az arcába húzta a haját, csak cserepes és duzzadt alsó ajkát lehetett látni.
Arkagyij hátrafordult, és megkérdezte:
– Te is jössz, Mavis? Topsy és Gladys is itt lesz Curtis Springsből.
– Nema – mormogta keserűen. – Én sose menek mostan innen. Mindég itte’ ülök.
– Se nyaralás, se semmi?
Mavis szipogott egyet.
– Néha menünk Tennant Creekbe. Ott vannak emberek. Anyám onnan gyön. Nagy áradt rész a patakná’. Ismered?
– Asszem – felelte Arkagyij nem túl határozottan.
– Billy Bob népség fődje – tájékoztatta Mavis, közben elcsigázott méltósággal felemelkedett, mintha ezzel is a létezéshez való jogát kívánná alátámasztani. – Mingyá’ a McCluhan telepné’.
– Szóval, akkor nem jössz velünk Middle Bore-ba?
– Nem lehet – böffentette.
– De mi tart vissza? – erősködött Arkagyij.
– Papucs nincse’. – Kinyújtotta a lábát, hogy Arkagyij is megszemlélhesse repedezett, bőrkeményedéses talpát. – Papucs nékű’ nem menek sehova. Papucsot kő’ szerezni.
– Vedd az enyémet! – indítványoztam. – Nekem van egy tartalék.
Odamentem a kocsihoz, kibontottam a hátizsákomat, és előhúztam a saját, egyetlen pár, zöld gumipapucsomat. Mavis úgy marta el a kezemből, mintha éppenséggel én loptam volna el azt tőle. Belebújt, ingatta a fejét, majd elcsoszogott, hogy hozza Timmy teáscsajkáját meg a takaróját.